17 Sep 2008

Entre Dili ho Bankók, iha kontratu sosa-foos ho kusta US$103.200.000!


Iha kraik ne’e iha istória ida kona-ba kontratu ida entre Dili ho Bankók (kapitál Tailándia nian) atu sosa foos ho kusta entre US$25.800.000-US$103.200.000, ne’ebé halo nonook de’it.

Timor-Leste sofre hosi buat ne’ebé laiha liu no buat ne’ebé barak liu – iha kazu ne’e mak hanesan foos. Foos iha ne’e, foos iha ne’ebá, foos iha fatin hotu-hotu. Balu fa’an US$16.50 karón ida, seluk fa’an karun liu tan. Buat hotu-hotu kona-ba foos de’it. Halo ema hotu-hotu kabun bosu hanesan Lenin nia propaganda “pás, rai, paun”, ou iha kazu Timor-Leste nian, “pás, uma, foos”. Ema ida bolu ida ne’e dehan “foos ho sirkus”.

Ministru ida iha governu AMP nian semo bá-mai entre Timor-Leste ho Europa iha fulan Agostu klaran kuandu sirkus foos ne’e la’o daudauk.


Haree iha hakerek mean iha kraik…

Artigu ne’e publika iha BANGKOK POST
iha Tersa, 19 Agostu 2008

AGRICULTURA

Apoiu ba presu foos nian
Chatrudee Theparat & Phusadee Arunmas

Governu iha planu atu komesa ho promesa foun ba foos iha fulan Novembru, ba kolleita foos prinsipál, iha ninia esforsu atu garante presu foos doméstiku nian.


Ministru Komérsriu, Chaiya Sasomsab dehan katak promesa ba presu ne’e sei la menus liu 14.000 Baht kada tonelada, ne’ebé oferese ba segunda kolleita foos nian.

Uluk Sr. Chaiya dehan katak presu foos nian bele sa’e to’o 15.000 Baht kada tonelada ba foos normál no 19.000 Baht ba foos jasmin.


Maibé exportadór sira aviza katak proposta ba presu ne’ebé aas liu ne’e sei afeta kompetitividade exportasaun nian tanba diferensa maka’as iha presu entre foos hosi Tailándia ho foos hosi rai-seluk.


Governu sosa tiha ona foos tonelada juta 1,2, ekivale ho maizoumenus tonelada 720.000 foos-moos, hosi agrikultór sira liu hosi eskema sosa-foos ida ba segunda kolleita ne’ebé komesa iha 15 Juñu. Eskema ne’e sei ramata iha 30 Setembru.


Sr. Chaiya mós dehan katak governu ladún iha serteza se sira bele hasai hotu foos tonelada juta 2,1 hosi sira nia stok antigu, no mós tonelada juta 1,2 seluk, ne’ebé sira sosa hosi sira-nia eskema ida ikus liu ne’e.


Horisehik governu halo akordu ida atu fa’an tonelada 120.000, kompostu hosi 15% foos-mutin, ba Timor-Leste. Tailándia sei hatama uluk tonelada 30.000 liu hosi akordu ida entre governu rua ne’e ho kusta US$860 kada tonelada. Restu sei hatama liu hosi exportadór privadu.


Iha semana kotuk governu mós asina karta ida ho intensaun atu fa’an foos tonelada 100.000, kompostu hosi 25% foos-mutin, tinan-tinan liu hosi exportadór privadu liu hosi akordu tinan-tolu ho nasaun Djibouti.


KOMENTÁRIU

120.000 x $860 = $103.200.00
Ida ne’e sei sai kontratu boot liu hotu-hotu iha istória moderna Timor-Leste nian…

Sé mak asina MOU ne’e ho sé? Kópia iha ne’ebé? MOU ne’e dehan saida? Presu ne’e di’ak ka? Termu pagamentu ne’e oinsá? Termu atu hatama foos ne’e oinsá? Foos tonelada 90.000 seluk ne’ebé sei hatama liu hosi kompañia privada sei hatama hanusá?


Adapta hosi The Dili Insider. Artigu orijial iha PDF bele foti iha ne'e.

No comments: